Nem csupán egy túráról van szó, hanem egy felfedezésről, egy álomról, amit sokan egy életen keresztül dédelgetnek. Egy Új Világban fogsz eltölteni 2 hetet. Ismerkedj meg 9 amerikai állammal testközelből... Blues és country zene, indiánok és cowboy-ok, hegyek és sivatagok....
Keresztülutazni Amerikán régóta vágya az embereknek, azonban sokáig nem volt mivel, vagy nem volt hogyan, vagy nem volt miből - sőt, egészen 1926-ig nem is volt min...
1920-ban született meg az ötlet, hogy kellene egy olyan utat építeni, amin el lehet jutni az USA keleti partjáról a nyugatira, a valóságból az álmok és ígéretek földjére.
Az építkezések elkezdődtek, és 6 év alatt megépült az első amerikai transzkontinentális autóút Chicago és Los Angeles között, amin órákig lehetett úgy haladni, hogy az ember nem találkozott forgalommal. Az ötvenes években a 66-os útból mítosz született, mára pedig már legendává vált.
Először a kalandorok és szerencsevadászok hajtottak nyugatra, majd a gazdasági válság idején a nincstelenek és nélkülözők keresték a jobb létet, a második világháború idején a katonaság használta az utat, az 50-es években mindenki arról álmodott, hogy vesz egy rózsaszín Cadillac-et (amihez elengedhetetlenül párosul A Szőke Nő), majd irány nyugat, California, ahol kolbászból volt a kerítés... A 60 - as évekre a szex, drogok és a rock and roll vonzotta a hippiket a VW minibuszokban az Angyalok Városába.
Érdekes, hogy ma már nincs összefüggő 66-os út, hivatalosan a 80-as évek közepére megszűnt, átnevezték, azonban néhány szakaszon tudunk még a jó öreg 66-oson gurulni.
A forgalom növekedése megkívánta a szélesebb, modernebb sztrádák építését, így sok helyen egyszerűen mellévarázsolták az új utakat (I55, I44, I40 stb.) - mivel hely volt ott bőven.
A régi 66-ost megtartották szervizútnak, a sztrádák már nem vezettek át a kisvárosokon és falvakon, ezért ezek folyamatosan elnéptelenedtek, nekünk azonban számos lehetőséget biztosítva ezzel a szellemvárosok megismeréséhez.
Az út áthalad 3 időzónán és 8 államon: Illinois, Missouri, Kansas, Oklahoma, Texas, New Mexico, Arizona és California, valamint teszünk egy kis kitérőt Nevadába is (Laughlin).
Útközben élvezzük az állandóan változó tájat, a dinereket, az útszélén 80 éve rozsdásodó autóroncsokat, az öreg benzinkutakat, viszont internetezni is tudunk a hotelszobákban. Igazi időutazás igazi kalandoroknak. Meglátogatunk néhány nemzeti parkot, majd az út végén megpillantjuk az óceánt. Vigyázat: a motorozás függőséget okozhat!
A túra ugyan Chicagóból indul, de lehet kezdeni akár New Yorkban is...
1. nap: Budapest - Chicago
Reggel indulunk egy menetrendszerinti repülőgéppel az Amerikai Egyesült Államokba. Délután érkezünk meg Illinois állam fővárosába, Chicagóba. Megpróbálunk átállni a helyi időre, amely 7 órával kevesebb az itthon megszokottnál.
A repülőtéren felvesszük autóinkat, és útvonalunk első hoteléig ki is próbáljuk őket (40 dollárt spórolunk a taxin!)
Az esti program egyéni fakultatív városnézés, fényképezkedünk a 66-os út kezdetét jelző táblánál, majd a Willis Tower (volt Sears Tower) tetejéről csodáljuk meg a megdöbbentő kilátást (104 emelet magasságból). A bátrabbak kiállhatnak az üvegerkélyre, hogy a nagy magasságból fényképezzék a hangya nagyságú autókat a mélyben. A város az észak-amerikai zene egyik fellegvára, feledhetetlen élmény várja a fáradt utazókat.
2.nap: Chicago-St Louis, táv: 514 km
Reggel túlságosan is korán magunktól ébredünk, mivel még nem sikerült megszokni az időkülönbséget, ez nem baj, hiszen ma elég sokat kell vezetnünk.
Kezdetét veszi a nagy kaland!
Mai utunk során több helyi érdekességet látunk majd: régi benzinkutak és még régebbi éttermek mellett repesztünk el. Tengernyi kukoricaföld zöldell a 66-os út mindkét oldalán. Most tudatosul bennünk igazán: megérkeztünk a vidéki Amerikába! A legfurább úton Auburn mellett utazunk: téglából épített eredeti 66-os szakasz az 1920-as évkből!
Első látnivalónk a Gemini óriás lesz, amely 1962 óta szolgálja ki az éhes utazókat. Odellben megállunk a régi benzinkútnál, ahol 1932 és 1966 között lehetett tankolni. Ebben a faluban áll az a templom is, amelyhez a 66-os út alatt egy alagutat fúrtak, hogy a hívek gond nélkül átjuthassanak a forgalmas úton az istentiszteletre. Manapság viszont csak mi leszünk ott.
Pontiac-ban elidőzünk egy remek őszibarack pite mellett az Old Log Cabin Inn-nél, amit egyszerűen felemeltek és megfordítottak, amikor az új főút elkészült és a forgalom már ott nyüzsgött nyugat felé. A kukoricaföldek között a régi úton találunk egy aszfaltrajzot a 66-os út térképével. Itt szembesülünk az út hosszával: tulajdonképpen még el sem indultunk...
Hamarosan Atlanta (pici falu Illiniosban) felé pöfögünk, ahol Óriás Paul fogad minket egy gigantikus hot-doggal a kezében. Lincoln a következő állomás, ahol a világ legnagyobb szekerére csodálkozunk rá.
Hosszú és szép utakon autózunk tovább, mielőtt megérkezünk Carlinvillbe, ahol Angus Bailey szelleme a mai napig kísért a kocsmában.
Mt Olivban elhajtunk egy másik idős benzinkút mellett és megállunk a roncstelepnél, ami mögött ott a nyúl, aminek nyulagolni lehet a hátán.
Átlépünk Missouri államba, St. Louis mellett autózunk a Mississippi-folyó felett, ahol Amerika egyik legérdekesebb vidéke fogad minket. Északról láthatjuk a világ leghosszabb gyalogoshídját, ami egykor a 66-os út aktív közlekedési hídja volt, de régen eljárt felette az idő...
Az esti órákban érjük el szállásunkat St Louis külvárosában.
3.nap: St Louis - Sprigfield, táv: 377 km
Reggeli után fantasztikus kétsávos utakon autózunk.
Nyugati irányba haladva az erdők találkoznak a prérivel, és sok ezer természetes barlangot rejt a föld mélye. Az egyik leghíresebb a Meramec-barlang, ahol a bandita Jessie James bujkált a vadnyugat hőskorában az őt üldöző sheriffek elől - nem is eredménytelenül! A túra 1 óra 20 percig tart, akinek ez hosszú idő, az csónakázhat a Meramec folyón.
Délután Kubában is járni fogunk, itt látjuk a világ legnagyobb hintaszékét. A nap vége előtt megérkezünk a túra egyik legszebb vidékére, a Hooker`s Cuthoz. Itt egy egész hegyen kellett keresztülvágni az utat, ami a 30-as években komoly technikai kihívást jelentett a mérnököknek. Itt szintén megfigyelhetjük az út szegélyezését: úgy gondolták, hogy a kifelé ívelő útszegély az úton tarthatja a járműveket. Hamar rájöttek a hibára, de már nem bontották vissza az út szélét.
Mindösszesen néhány km távolságban elénk tárul Devil`s Elbow. Az 1870-es években a fakitermelők itt úsztatták le az árut, de a Big Piney folyó homokpadja állandóan megakasztotta a szállítmányt, ekkor kapta a nevet ez a csodálatos hely. Iszunk egy üdítőt a didis bárban; leszerelt tengerészgyalogosok társaságában: a mennyezetről rengeteg melltartó lóg le, és mindnek biztosan megvan a maga története...
4.nap: Sprigfield -Stroud, táv: 429 km
Mai első látnivalónk a Spencer-híd és mögötte egy szépen restaurált benzinkút. Hamarosan átugrunk egy villámlátogatásra a tornádók és Óz hazájába: Kansas államba.
Átkelünk a múlt század 20-as éveiben készült Rainbow Bridge-en (Szivárvány-híd). A híd acélszerkezetét betonnal öntötték ki, a maga korában szenzáció számba ment, mára pedig ez az utolsó megmaradt példány az Egyesült Államokban. Mellette golyók lyuggatta STOP tábla. Ki is mondta, hogy keresztül utazik a 66-s úton, és belelő minden (csúnyaszó) táblába? Hmmm, Üvegtigris!
Következő megállónk egy régi bányászmúzeum, ami többek között egy működő T-modellel is büszkélkedhet. A tulajdonos az E-bayen vásárolta, majd szépen felújította.
A 66-os út csupán egy rövid szakasza, 13 mérföld érinti Kansast, majd átlép Oklahomába. Ennek ellenére, itt található a 66-os út leghosszabb távja és itt született a 66-os út megvalósítási ötlete is. A táj változatos: a dimbes-dombos vidéken haladó utat tölgy- és szilfák szegélyezik.
Vidáman dübörgünk a vadnyugaton át Oklahoma City felé. Az 1830-as években ezt a területet használhatatlannak nyilvánították, és rezervátum formájában felosztották öt indián törzs között - Choctaw (ezen a nyelven "Oklahoma" vörös férfit jelent), Chickasaw, Semiole, Creek, Cherokee, ők mind útban voltak a "civilizáció" déli terjeszkedésnél.
Miamiban (még Oklahomában vagyunk...) befalunk egy kakukkos burgert, megnézzük a motorosboltot, ahol ki van az a gép is állítva, amit Brad Pittnek akart megvenni a felesége, de ez a hely több pénzt ajánlott érte!
Kis déli kitérővel meglátogatjuk az élő legendát: a világ legdurvább autó-átépítő mesterét Daryl Strarbird urat. A múzeumban ámulatba ejtő autók sorakoznak. A legenda szerint a 60-as években ha épített egy autót, akkor abból előbb-utóbb matchbox modell lett. Ezeknek az eladásaiból a mai napig kap 1 centet
Hamarosan megérkezünk a világ legnagyobb totemoszlopához, ezt egy nyugdíjas bácsi 10 éven keresztül építgette. Csodálatos utak következek: a kétsávos aszfalt lágyan követi a dombok gerinceit, ez a 66-os "hullámvasút".
Tulsat elhagyva áthaladunk az út legszűkebb hídján - ez csak egysávosra sikeredett - majd párhuzamosan autózunk a régi 1920-as években épített úttal, több ponton rá is tudunk hajtani, és az útra benőtt bokrok/fák lombjait kerülgetve vezetünk nyugati irányba.
Este érkezünk mai szállásunkhoz.
5.nap: Stroud - Amarillo, táv: 511 km
Arcadiában található a POP benzinkút, itt kb. 500 féle(!) üdítőt árulnak. Fura hely ez az Amerika.
Oklahoma Cityn átutazva ismét egy eredeti dinerben pihenünk meg, ahol talán még a KIRÁLLYAL is találkozhatunk! Nyugati irányban elérjük a Póniló-hidat, ami arról kapta a nevét, hogy a hídpillérek pónilovakra hasonlítanak. A híd előtt vegyük elő a kamerát, érdekes lefilmezni, ahogy áthajtunk rajta.
Hamarosan Clintonba érkezünk és beugrunk helyi 66-os múzeumba, itt mindenképpen érdemes megállni.
Egy faluval arrébb látható a Nemzeti 66-os Múzeum, ez egy apró skanzen. Bemutatja az 1800-as évek életét a vadnyugaton. Kicsit tovább autózva elérünk az élet-halál zónájába a 100. szélességi körhöz. A korabeli időkben a bankok nem adtak hitelt a tőlünk nyugatabbra található földek megvásárlásához, mert szerintük az már sivatag volt, és a farmokat biztos tönkremenés fenyegette, ugyan mi teremne meg a sivatagban? Ebben a faluban nem hagyhatjuk ki az apró ajándékboltot sem. Oltári idős házaspárral találkozunk, és ami ott vár bennünket...(remélhetőleg nyitva lesznek!)
Shamrock felé igyekezünk, ahol nem csak ízletes ebéd vár bennünket, de itt van a U Drop Inn Conoco épület is, amely építészeti stílusa nagy szenzációnak számított a 30-as években.
Odaérve egy vicces kiállítást látogatunk meg: a szögesdrót múzeumot. Több ezer típus, minta, történelem - és persze ajándékbolt. Pár sarokra található Texas első benzinkútja, mellette néhány ottfelejtett régi autóval.
A következő megálló Groom, az elferdült víztorony messze van a pisai-tól, de azért érdekes látvány. Ennél már csak a gigantikus kereszt érdekesebb ebben a faluban, amelyet 19 emelet magasra építettek, és mérföldekről látható. Egyéb iránt ez a nyugati félteke legnagyobb keresztje.
Az este fénypontja, amikor megérkezünk a híres-nevezetes texasi "Big Texan" steak-házba, ahol az igazán bátrak benevezhetnek az ingyenes és gigantikus kb. 2 kg-os steak, valamint saláta és italmenü elfogyasztásába. Hogy mi ebben az üzlet? Az egészet 60 perc alatt kell eltüntetni a tányérról, ha esetleg mégsem sikerül, akkor bizony ki kell fizetni a 80 dollár + adót. Eddig kb. 20 000 ember próbálta meg, átlagosan minden ötödiknek sikerül is! A legfiatalabb 11 éves volt, a legöregebb 72, és van, aki már több, mint 20 alkalommal jeleskedett...
A hotelben limuzin vár bennünket a vacsorához!
6.nap: Amarillo - Albuquerque, táv: 459 km
Indulás után hamarosan elérünk a Cadillac farmhoz Amarillo mellett. Graffitizni itt kötelező!
Fél óra múlva keresztezzük a 66-os út felét jelző táblát, a táv 1139 mérföld minden irányban, finom a kávézó pitéje, érdemes megkóstolni.
Autóinkat a commanche és tucumcari indiánok földjén vezetjük keresztül. Glenrio-nál belépünk New Mexico-ba és 60 perccel vissza is állítjuk az óráinkat, ez itt a "Mountain Time Zone".
Néhány Route 66 utazónak a nyugat itt kezdődik: Tucumcari. Annyira reklámozza magát a város és kb. 2000 szállodai szobája, hogy eddig csak keveseknek sikerült kikerülni a helyet, mi is ilyenek vagyunk! Ha időnk engedi, akkor megnézzük a dínó múzeumot.
Santa Rosában beugrunk az autómúzeumba, ahol szebbnél szebb verdák vannak kiállítva. Nagyrészüket szerencsére meg is lehet vásárolni!
7.nap: Albuquerque - Holbrook, táv: 470 km
Első látnivalónk ezen a napon egy meglehetősen érdekes hely: jégbarlang a sivatagban. Kb. 10 perces sétára lesz szükségünk a hely megtekintéséhez, ha lesz időnk, akkor felmászhatunk egy tűzhányó tetejére is, ez a túra már picit tovább tart, de megéri!
Ebédünket Gallupban költjük el a legstílusosabb étteremben, ahová egykor hollywoodi sztárok is jártak, sőt Ronald Reagan is megfordult már itt.
A nap fő látványossága a Petrified Forest Nemzeti Park, ahol 250 millió éves megkövesedett fákat hozott felszínre az erózió. A parkon hamar keresztül lehet autózni (csodálatos utak), de ha van kedvünk, tovább is elidőzhetünk a holdbéli tájon. A legszebb részek a park túloldalán fekszenek, mint pl. a Kristályerdő, vagy a Szivárványerdő, itt egészen nagy kristályszerkezetű törzseket is láthatunk.
Estére érkezünk meg Holbrookba, ahol indián wigwamban töltjük az éjszakát! Ismét egy steak-ház vár bennünket vacsorával.
8.nap: Holbrook - Williams, táv: 372 km
Winslow városában megállunk egy percre azon a sarkon, ahol az Eagles 1972-ben megírta a "Take it easy" slágert! Hallgassuk meg!
A "Kráter": 50 000 évvel ezelőtt egy gigantikus lyukat fúrt ide a becsapódó meteorit.
Kicsit nyomjuk a gázt és meg sem állunk a Grand Kanyonig. Csodálatos látvány tárul elénk. A merészebbek repülhetnek egy helikopteres kört a kanyon felett, garantáltan tátva marad mindenki szája az eléjük táruló panorámától.
A csodálkozás után egy újabb csodálkozás következik: megnézzük a Grand Kanyon c. IMAX filmet (minden idők legnézettebb IMAX óriásformátumú filmje), a vetítés 30 percig tart.
Hamarosan délre fordulunk és Williamsben szállunk meg, ami szintén egy klassz városka sok szuvenírbolttal és kávézóval gazdagon ellátva.
9.nap: Williams - Las Vegas, táv: 377 km
Nyugat felé tartva megállunk Ash Fork falucskában, és találgatjuk, vajon hogyan került a borbélyüzlet tetejére a Cadillac?
Seligmanben egy különös boltban teszünk látogatást (az angol neve Rusty Bolt...), ahol addig nem látott szuveníreket lehet vásárolni, majd megreggelizünk a szomszédban Franknél.
Truxtonban egy, a 60-as évekből ottmaradt kávézóban hűsölünk és az út melletti régi autó ablakában elolvassuk, hogy merre is kell továbbmennünk. Hackberryben megnézzük az 57-es Korvettet, iszunk egy üdítőt és haladunk tovább a sivatagban.
Délután a neonváros Las Vegas közepén lévő kis motelünkben úszunk egyet a medencében majd mindenki mehet kaszinózni amíg a pénztárca bírja. Itt legálisan lehet házasodni, cégünk grátisz intézi a ceremóniát, de az Elvis-pap feláras!
10.nap: Las Vegas - Barstow, táv: 396 km
Ma viszonylag sokat utazunk egyenes utakon, a sivatag minden oldalról átölel, most nyugodtan bekapcsolhatjuk az mp3 zenéinket, időnk bőven lesz hallgatni a jó kis autós dallamokat. A sivatagban is laknak emberek, mivel találunk néha postaládákat... Áthaladunk Bagdad (mindenképpen megállunk a Bagdad Caféban) vagy Siberia nevű falvakon.
Amboyban lesz a legdrágább a benzin (amit gáznak hívnak az USA-ban), ezért ha tudunk, elgurulunk Ludlowba, itt ebédelhetünk is egy finomat.
Hihetetlenül hosszú vonatszerelvényekkel találkozunk majd útközben. Délután meglátogatjuk Calicot a szellemfalut, ami egy bájos régi bányászvároska.
11.nap: Barstow - Los Angeles, táv: 222 km
Reggeli indulás után az első megálló az üvegfarm. A tulajdonos időt nem kímélve teleüvegezte a kertjét...Viszünk is neki egy ungarische unicumost ajándékba.
Lassan beérkezünk a metropolisz Los Angelesbe, az út végén természetesen megpillantjuk a Santa Monica mólót a jellegzetes körhintájával, ott, ahol az összes amerikai filmben a legszebb lányok görkoriznak.
Talán fáj egy kicsit az elválás, de teljesült egy álom, mámoros érzés a végigdübörgött mintegy 4ooo kilométer és a rengeteg élmény, amit a hosszú út alatt láttunk és átéltünk!
